2009. november 18., szerda

.mosoly.


Azt hiszem mindenki csak addig mer dacolni a halállal, míg az túl közel nem merészkedik. Mindig is erősnek tekintettem magam ilyen szempontból, sosem féltem, hogy meghalok. Csak a hiánytól, hogy többé nem lehetek azokkal akiket szeretek. Talán önzőség...
Az élet általában nem szomorú és nem nehéz, mi tesszük azzá. Mint a halál. Csak egy meghatározó pont. Semleges tény, de mégis embereket húz szét, vagy éppen tart össze.
Sosem féltem, ahogy Ő sem, sosem vallottam be, hogy beteg lennék, ahogy Ő sem...
Talán ez csak egy álom, egy borzalmas hallucináció. Tudom, hogy mindenki ezt szeretné.
Nyugodj békében mosolygós lány.
Angyalok táncolnak az égen.



"A mennyországban járok
ha szólítasz, hárfák hangját és
angyalok énekét hallom."
M.J.♥

"Nem, nem és nem hiszem el...."

1 megjegyzés: