.Nimo.

Szeretném, ha valóra válnál.
Szeretném megfogni a kezed.
Szeretném, ha kinevetnél, ha sírok.
Szeretném,ha veszekednénk.
Szeretném, ha mellém bújnál, ha félek.
Szeretném nem elfelejteni ezt az érzést.
Szeretném, ha együtt sétálnánk.
Szeretném, ha megvédenél.
Szeretném, ha Velem lennél.
Szeretném, ha lenne közös emlékünk.
Szeretném megosztani Veled az életem.
Szeretném, ha a testvérem lennél.
Szeretném elmondani, hogy szeretlek.

Azt mondják, az erős álmok valóra válnak.
Nem félek, hisz valóság leszel egyszer.














Különös érzés szeretni valakit, aki nem létezik.
Idegen dolog könnyeket ejteni azért, akit Te találtál ki.
Talán bolondság...de fáj.
A hiánya. És a tudat, hogy talán soha nem látom.

A napfény már áthatolt a függöny résein és ébredésre késztetett. Szeretek reggelente feküdni az ágyamban és élvezni a napfelkeltét. Csak hemperegni...semmivel nem törődni. Így volt ez azon a reggelen is.
Majd egy nagy puffanás és megláttam Nimot.
A legidegesítőbb, ha valaki ráugrik az ágyamra amikor lustálkodom. Kizökkent a nyugalomból.
-Gondoltam, hogy Te vagy...-sziszegtem felé mérgesen.-csak Te nem tudsz normálisan leülni.
Szemében csalódottságot pillantottam meg, majd mosolyra húzta a száját és átölelt.
Gyűlölöm, hogy nem tudom utálni ezért...ha valami idegesítőt csinál, gyorsan megölel és elszáll minden haragom. Azt hiszem szeretem.
Csak azért jöttem, hogy szóljak, kész a reggelid.-váltott vissza a tőle megszokott, kicsit rideg stílusra. Szinte soha nem mutatta ki az érzelmeit, de mégis érezte őket az ember. Talán csak azért éreztem, mert ikrek voltunk. Olyan megnyugtató volt Vele lennem.
-Mindjárt megyek.- kikászálódtam a párnák közül és monoton elkezdtem öltözni. Hátrapillantottam, de már csak a csukott ajtót láttam. Megint nem várt meg. Rápillantottam az órára. Fél nyolc múlt. Késésben voltam ismét. Lerohantam a lépcsőn, felkaptam az ajtó mellett hagyott táskám, beletettem a reggelim.
Nimo hol van?-kérdeztem anyától- el fogunk késni...
Miion, milyen Nimoról beszélsz? Nincs itt semmiféle Nimo.-jött a válasz...a válasz, ami megdermesztett, felemésztett és talán meg is ölt...