2009. április 2., csütörtök

.Ébredés.

...nézz...láss...lélegezz...érezz...

Nézz, talán csak álmomból ébredek.
Láss, ennyit talán kérhetek.
Lélegezz, hisz elszállt a méreg.
Érezz, napkeltével elhal a fényem.

"...ébredj gyermek, megöl az álom..."

Csak hunyd le szemed,és lásd mi nincs,
Csak szemednek rejtett a kincs...

Emberek.
Mi nincs kezetekben tán nem is létezik?!
Mit nem lát szemetek kevésbé lenne igaz, mint mi látható?!
Mi nem érinti szívetek nem lehet-e érezhető?!
Mi nem tiétek, másé se legyen?!
...hunyjátok le szemetek...s váljon valóra, mi csak illúzió volt...

Azt hiszed Téged nem érinthet senki?
Téged nem bánthat az Élet?
Én csendben ülök és együtt nevetek a világgal.
Gyermeki kacajt visz a szél, s beleremeg a jég...

...temesse a múltat halandók sikolya, hogy éltetni tudja a jövőt a halhatatlanok mosolya...

Csak a gyengék sírnak...Én könnyezem az életért...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése